A fesztivál a han kínaiak¹ köréből ered, a Jangce középső és alsó folyásánál fekvő Hubei és Hunan tartományok² falvaiban rendezték meg eredetileg évről-évre. Általában az ünnep május-júniusra esik, a kínai naptár szerint mindig az 5. holdhónap 5. napján tartják meg a fesztivált.

Egyes elemei régiónként változhatnak, de általában megtalálható a fesztiválokon a rossz szellemek elűzése körmenetekkel és kosztümök készítésével; megemlékezések a hősökről, balladáik felolvasása; különböző játékok és higiéniai rituálék; elmaradhatatlan az étkezés és a család vendégül látása; ételajándék és -áldozat a sárkánykirályoknak; valamint sportesemények és a tradicionális sárkányhajók készítése.³

Történeti kontextus

A keleti Zhou-dinasztia végét a „Hadakozó fejedelemségek korszaka” jelentette az i.e. 453-tól i.e. 221-ig tartó időszakban. Ebben a pár évszázadban hét jelentősebb állam állt háborúban egymással. Ők folyamatosan változó szövetségi tömbökbe tömörülve próbálták megszilárdítani hatalmukat. A parasztokra nézve, akik a háborút fedező adót fizették be, illetve harcolniuk kellett, igen bizonytalan időket jelentett ez a korszak. Végül i.e. 256-ban a Qin állam kerekedett felül és elpusztították a Zhou-dinasztia maradékát. Gyökeres változtatásokat és központosítás hajtottak végre, például az addig egyenlően elosztott földrendszeren alapuló faluközösségeket is megpróbálták felbomlasztani.⁴

A Qin-dinasztia egységesítési és központosítási törekvései mégsem tudták biztosítani számukra hatalmuk megtartását. I.e. 206 és i.e. 202 között Han Gaozu került hatalomra, ő volt a Han-dinasztia alapítója. Államának stabilitása érdekében jelentősen könnyített az adófizető parasztok terhein és a büntetések súlyán, továbbá nem indított nagyszabású háborúkat és építkezéseket, így a parasztok tömegeinek nem kellett távol maradni földjeiktől. Ez a politika gazdasági fejlődést jelentett a Han-dinasztiának.⁵

Qu Yuan legendája

Kínában az 5. holdhónap 5. napján tartott DuanWu Jie⁶ a „Hadakozó fejedelemségek korszakában” összekapcsolódott Qu Yuan személyével. Qu i.e. 340-ben vagy 363-ban születhetett, politikus és költő volt. Az egyik jelentős király, Chu minisztere volt a háborús időszakban. Azonban kettejük között viszályt szított, hogy Qu erősen ellenezte azt, hogy államuk szövetséget kössön Qin-nel. Így árulással vádolták meg és halálra ítélték i.e. 277/278-ban. De nem végezték ki, hanem öngyilkosságot kellett végrehajtania, így a Mi Lo folyóba vetette magát. Miután a szövetséges Chu ellen fordult pár évvel később, a parasztság körében igen nagy népszerűségre tett szert Qu. Az elnyomás után pedig a Han-kortól kezdve már neki szentelték az ünnep eseményeit elsősorban, tisztelegve hazafias kiállása mellett. ⁷

A sárkánykultusz, a legenda és a testmozgás összekapcsolódása

A DuanWu Jie vagy a Sárkányhajó Fesztivál egyes kulturális eleminek eredete a sámánizmusban, totemizmusban és a vízzel kapcsolatos rituálékban gyökerezik. A kosztümös felvonulás vagy körmenet összefüggött azzal a nézettel, hogy a sárkánykirályhoz kell fordulni esőért aszály idején. Ekkor körbehordták a szobrát vagy a képmását, illetve ételáldozatot is bemutattak, melyet az otthonába, a vízbe dobtak be. Maguknak a sárkányhajóknak az evezése pedig tisztelgés a sárkánykirályok előtt, a sárkánnyá válás pillanata.⁸

Qu Yuan legendája ezt a szokást azzal egészítette ki a Han-korban, hogy megjelentek a helyi hősökre való megemlékezések. Qu balladáit olvasták fel egymásnak, megemlékezéseket tartottak a tiszteletére. Falvak szerint változott, hogy még melyik helyi hőst emelték be a kánonban, de mindegyik legendájában közös elem, hogy ártatlanul, az igazság védelmében kellett meghalniuk.

A korai császárkor (Qin- és Han-dinasztia kora) alatt megpróbálták betiltani a parasztok körében egyre nagyobb népszerűségnek örvendő sárkányhajózást és a hozzá kapcsolódó eseménysorozatot, ugyanis a totemizmus és taoizmus elemeit ötvöző ünnep éles ellentétben állt a hatalom azon törekvésével, hogy a konfucianizmust tegye meg az állami ideológiává. Továbbá ekkor a rivális északi kulturális tradíciókat támogatták. A Han-dinasztia idején végül változott az ünnep megítélése, és jelentős támogatásban részesült az északi kultúrával való konfliktusban. Több eleme is felszivárgott lassan az állami kultúrába, például a Sui-dinasztia (i.u. 589–618) idején már fontos udvari eseményként írták le a sárkányhajó versenyeket, azonban ekkora már elveszett minden agráreseményhez és sárkányokhoz fűzött viszonya, a sport került előtérbe.⁹